Elnökhelyettes Frankné dr. Kovács Szilvia és Horváth Zsolt lett. Előbbi a párt frakcióvezetője a megyei önkormányzatban, utóbbi pedig paksi elnökhelyettesként és dunaföldvári pártvezetőként is tevékenykedik.

Az új vezetőség további nyolc tagját, a hat járás, a megyei nőtagozat, illetve az ifjúsági tagozat jelölése alapján választották meg. A küldöttgyűlésen tartott programismertetést az MSZP két országos elnökjelöltje: Mesterházy Attila és Szanyi Tibor.

Dr. Harangozó Tamás kijelentette, hogy a párt felkészült a következő két év politikai munkájára. Fel kívánnak lépni a Fidesz-KDNP minden egyes, az itt élő emberek életét – szerintük – hátrányosan érintő intézkedésével szemben.

Személyes találkozások során fogják meghallgatni a Tolna megyei emberek problémáit, és megoldást keresni számukra. Kiemelt feladatuknak tekintik azt is, hogy felkészült és elfogadott jelölteket állítsanak, valódi alternatívát kínálva, a 2014-es választásokon Tolna megyében is.

– Azt ígérték: 2012 a fordulat éve lesz, de tova tűnt a kormány korábbi magabiztossága – mondta Mesterházy Attila. – Ha a Fidesz így folytatja, politikusai az utcára sem mernek kimenni. Az elmúlt napok sajnos történelmi pillanatot írtak: az euró árfolyama 321,66 forintra emelkedett, az úgynevezett CDS-felár jóval 700 bázispont felett volt, míg a tízéves lejáratú államkötvény elvárt hozama 10,6 százalék, amely 2009-ben volt utoljára ilyen magas. Rossz úton jár a magyar gazdaság. Megbukott ez a nem ortodox, magyarutas, szabadságharcos politika. A kormány ma már kénytelen beismerni a tényeket. S azt is, hogy tévedett. Ha nem változtat, akkor rohanunk a szakadék felé. Itt már csak az segíthet, ha gyorsan és rövid távon egyezségre jutunk az IMF-el és az Európai Unióval. Az emberek féltik a jövőjüket, a pénzüket. Mindenkit arra biztatok, hagyja pénzét a hazai bankokban. A kormány viszont adjon garanciát, hogy nem akar és nem is fog hozzányúlni az emberek megtakarításaihoz.

– Az előző nyolcéves kormányzás okán az MSZP érez felelősséget a jelenlegi helyzetért?
– A Fidesz szerint mindenért a szocialisták a felelősek: még a jó és a rossz időért is. Ugyanakkor tény, hogy az MSZP-kormány utolsó évében olyan válságkezelés zajlott Magyarországon, amely fenntartható fejlődési pályára állította az országot. Ha az a gazdaság- és költségvetés-politika folytatódik, akkor könnyebben kezelhettük volna a válságot, s nem itt tartanánk. Van politikai felelősségünk az államadósság megnövekedésében, de a mostani kormány is arról beszélt, hogy csökkenti az államadósságot, ezt egyszeri aktussal meg is tette, de a rossz gazdaságpolitika miatt újra 82 százalék fölött van a GDP-hez mért szintje. Az elmúlt másfél évben a válság is hatott a magyar gazdaságra, de ha a régiós országok teljesítményeit nézzük, akkor azt lehet látni, hogy mi rosszabbul teljesítünk. Ebből is következik, hogy baj van a magyar gazdaságpolitikával. Jobboldali közgazdászok is azt mondják, amit mi: ezért a helyzetért ez a kormány felelős.

– Az ellenzék folyamatosan bírál, ahelyett, hogy alternatívát kínálna. Az MSZP szerint ebben a gazdasági helyzetben mi a reális alternatíva?
– Azért emlékezzünk csak vissza: a Fidesz nyolc éven át mindenre nemet mondott. Nem volt olyan kezdeményezés, amit szakmai javaslatokkal támogattak volna. A válságkezelésre is rendre azt válaszolták, csak akarni kell, és egy erős kormány kilábalna a bajból. Most azt látjuk, hogy a nagyon erős felhatalmazással rendelkező kormány viszi bele a bajba az országot.  Mi készítettünk egy alternatív költségvetést, amelynek középpontjában a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés állt. Mert ha nincs munkahely és nem indul el a gazdaság, akkor nincs kilábalás. Csak ezek után lehet más válságtényezőket kezelni. A mai kormány éppen ezzel ellentétesen cselekszik, ezért nő a munkanélküliség, a gazdaság recesszió felé tart.

– Válságban a pártok is válságstratégiát készítenek. Az MSZP mit fogalmazott bele a sajátjába?
– 2010-ben az volt a célunk, hogy stabilizáljuk helyzetünket. Számos elemzésben írtak arról, hogy eltűnik a szocialista párt, nincs értelme vele foglalkozni. Mások azt hitték: húsz évig kormányoz majd a Fidesz. Ráadásul a nagy választási vereség után gyorsan fel kellett készülni az önkormányzati voksolásra. Itt négy százalékkal jobb eredményt értünk el, mint tavasszal. Év végén már képesek voltunk egy 10 ezres rendezvényt tartani. 2011 az újjászervezés éve volt. Megújult az MSZP döntési mechanizmusa. Az alapszabály 45 pontjából 43-at megváltoztattunk ellenszavazat nélkül. Az átalakított párt demokratikusan, hatékonyabban működik, ahol az átláthatóság és az etikai normák érvényesülnek. 2012 a programírás, a személyi megújulás éve lesz. Új politikához új politikusok is kellenek, hogy a választók előtt hitelesebbek legyünk. Az első három hónap a tisztújításról szól. Március 31-ig új vezetése lesz a pártnak. Május-júniusra kész a program, év végére pedig kiválasztjuk azokat, akik a 106 választókerületben indulnak majd a következő megmérettetésen. Fontos, hogy az emberek világosan lássák, kikre és mire számíthatnak, ha a szocialistákat választják.

– Az új politizálás jele, hogy részt vettek egy mások által szervezett tüntetésen?
– Ez történelmi fordulópont volt. Mi a parlamentben január 2-ára meghirdettünk egy nagy demonstrációt. A Szolidaritás mozgalom vezetői megkerestek bennünket, és azt mondták: ők is gondolkodtak ilyenen, s vállalnák a szervezést. Ez jó ötlet volt. A demokratikus parlamenti pártok és a civil szervezetek úgy léptek fel együtt, hogy a politika alázatot mutatott, háttérbe vonult, hiszen abban is megegyeztünk, hogy politikusok nem szólalnak fel a megmozduláson. Nem véletlen, hogy ez az esemény a világsajtót is bejárta: 100 ezer ember tüntetett.

– Ez az új út?
– Ebből is látszott: az új MSZP sokkal nyitottabb a civilek, a szakszervezetek felé. Például a Munka Törvénykönyvéhez született 650 módosító javaslatból 510-et mi adtunk be úgy, hogy előtte konzultáltunk a szakszervezetekkel. Amikor a kormány elutasította ezeket, akkor igazából nem csak a mi, hanem a szakszervezetek javaslatait vetették el. Ezért mondják sokan: cselédtörvény született.– Új MSZP: mást és másként?
– Igen. Ezek után ha jelölteket akarunk kiválasztani, akkor az országos elnökségnek sokkal nagyobb beleszólási joga lesz a  folyamatba, mint eddig. Etikai kérdésekben is erősebb jogkörrel rendelkezik majd ez a testület. Hatékonyabbá tesszük a párt irányítását, kiküszöböljük a múltbeli hibákat. Korrigáljuk a téves döntéseket, és sok új arc jelenik meg az MSZP vezetésében. Ezért kértem a kongresszuson, hogy azok, akik az elmúlt években a szocialisták vezetésének első sorában voltak, lépjenek eggyel hátrébb, más helyen, más feladattal, más szereposztásban segítsék a párt munkáját.– Miben változik a tartalmi politizálás?
– Az új program sarokpontja a foglalkoztatás bővítése és a gazdaság élénkítése. Ezen belül egyik pillér a zöldgazdaság tudatos, fenntartható fejlesztése. Ebben komoly munkahelyteremtő lehetőség van, és élénkíti a gazdasági növekedést. Fontos feladat a mezőgazdaság előtérbe helyezése, ezen belül az állattenyésztés és a kertészet lehet meghatározó a munkahelyteremtés szempontjából. De kiemelt figyelmet fordítunk a szolgáltató szektor kiterjesztésére is, mert így adható el az ember tudása és tapasztalata. Az innovációra alkalmas munkaerő minőségével és nem az olcsóságával kell versenyeznünk. Ez Magyarország jövője.– A zöldgazdasághoz való vonzalmuk erősödése az oka, hogy megváltozott a paksi atomerőművel kapcsolatos álláspontjuk?
– Az üzemidő hosszabbítással kapcsolatos véleményünk nem változott. Az atomerőmű teljesítményére egyelőre rövid és hosszú távon is szükség van. Új blokkok építése esetén viszont azt szeretnénk, ha megvizsgálnák: milyen lehetőség van a megújuló energiaforrások felhasználására, hogyan lehet egy olyan energiamixet kialakítani, amely garantálja az ország biztonságos, fenntartható ellátását. Az egészen biztos, hogy a megújuló energia nem tudja kiváltani az atomenergiát. Tehát nem arról van szó, hogy nem támogatjuk az új blokkok építését, hanem azt mondjuk: nézzük meg, milyen arányokat kell kialakítani, s ehhez igazítsuk a beruházást is. Azt, hogy milyen kapacitású új blokkokra lehet szükség. De ezekről a stratégiai kérdésekről a demokratikus pártoknak egyeztetni kellene, mert felelős döntést csak megfelelő információ birtokában lehet hozni. A Fidesz viszont felrúgta azt a 20 éves konszenzust, amely az energiapolitikában volt. Az ellenzéki pártokat lényegében kizárta az egyeztetési folyamatokból. Azt követeljük a kormánytól, hogy állítsa vissza a két évtizedes gyakorlatot, az ellenzéki pártokat vonják be az információáramlásba, a tervezésbe. Korábban negyedévente rendszeres tájékoztatót szervezett az illetékes minisztérium, ahol mindenki képviseltethette magát.

– Az MSZP zöldülése egyben szövetséges kereső tapadó pont is?
– Ez elvi álláspont, de van ebben ilyen szándék is. Ma a világ "zöldülése" trend. A zöldgazdaságra vonatkozó javaslataink azt is mutatják, hogy érzékenyek vagyunk olyan témák iránt is, amelyek például az LMP számára súlyponti kérdést jelentenek. Akár ez is lehet egyfajta közös nevező a jövőbeni politizálás szempontjából, de emellett más területeken is vannak hasonló elképzelések.

– Nem elég jónak lenni, annak is kell látszani! De nem elég jónak látszani, annak is kell lenni! Miből gondolja, hogy a megújuló MSZP-t annak látják majd a polgárok is? A kommunikációval azért eddig is akadtak gondjaik...
– Kell egy jó politika, amit majd lehet kommunikálni. De tudjuk, hatékony kommunikáció nélkül lehetetlen megnyerni az embereket. Kezdeményező, egyszerű és ismétlésre épül kommunikációt folytatunk, mert nem elég egyszer-kétszer elmondani az üzeneteinket, ha valóban eredményt akarunk elérni. Emellett a célcsoportok sajátosságait is figyelembe kell venni. A jövőben gondot okozhat az is, hogy kevés a médialehetőség, hiszen a jobboldal ellenzékből felépített egy olyan médiabirodalmat, amely kommunikációs gépezetként működik. Nekünk az oly sokat emlegetett nyolc év alatt sem sikerült megerősítenünk a hozzánk lojális médiát, hogy kibírja azt a nyomást, amit most a médiatörvény és a hirdetések megvonása jelent.

37 577 másodperc, azaz 10 óra, 26 perc 17 másodperc. Megyénk országgyűlési képviselői ennyi időn át tették közzé gondolataikat a parlamentben. Honatyáink a szótlantól a szűkszavún át a beszédesig valamennyire típusra adtak példát. Hangsúlyozandó: az alábbi összeállítás a dolgok jellegénél fogva csakis mennyiségi, nem pedig minőségi szempontok alapján készült.
Dr. Braun Márton (Fidesz-MPSZ)
A 2011-es esztendőben 36 perc 21 másodperc erejéig vette igénybe a T. Ház figyelmét: ez az időtartam 14 hozzászólásból keletkezett. A honatya gyakorlott vitázó mivoltát jelzi, hogy nyolcszor is szót kért egy-egy kétperces erejéig - ezekből csak a költségvetés vitájában négy hangzott el.

Dr. Harangozó Tamás (MSZP)
Akárcsak tavaly ilyenkor, most is megszerezte magának a legtöbbet beszélő és legtöbbször felszólaló megyei képviselőnek járó elsőséget. Nem kevesebb, mint 5 óra 39 perc 43 másodperces összidejével és 86 felszólalásával abszolút rekorder. Legyen az vezérszónoki felszólalás, kérdés, interpelláció, kétperces, kisebbségi vélemény ismertetése, sőt, bejelentés helyettes válaszadó elutasításáról – a honatya mindegyikben szerepet kap.

Hirt Ferenc (Fidesz-MPSZ)
Összesen 6 alkalommal jelentkezett szólásra és 21 perc 38 másodpercnyi időt használt fel. Leghosszabb mondandója 5 perc 12 másodpercig tartott, ekkor a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló bizottsági véleményt ismertette.
Horváth István (Fidesz-MPSZ)
A kimutatás tanúsága szerint a múlt évben nem kért szót. Ugyanakkor 86 nem önálló indítványnak volt részese.
Patay Vilmos (Fidesz-MPSZ) 
A maga 29 perc 20 másodpercét 13 hozzászólással érte el. A legtöbb időt, 6 perc 6 másodpercet az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosítására vonatkozó hozzászólása igényelte. Emellett az Alkotmánnyal kapcsolatban is szólásra emelkedett, illetve a múlt év végén azt is megkérdezte: hogyan kezeli a kormány a tojástermelőkre köszöntő nehéz időket?

Potápi Árpád János (Fidesz-MPSZ)
56 perc 7 másodperce – 8 alkalom – dobogós helyezést biztosít számára. A képviselő leghosszabb felszólalása 12 perc 57 másodpercig tartott, ekkor Magyarország idei költségvetéséről tette közzé gondolatait. Mindezen túl a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek helyzete, illetve a köznevelés jelentette kedvelt témaköreit.
Dr. Puskás Imre (Fidesz-MPSZ)
Tavaly hat alkalommal kért szót, összesen 38 perc 19 másodperc ideig. A csak a szakma számára érthető című, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítására vonatkozó felszólalása tartott a leghosszabb ideig, 12 perc 29 másodpercig. Jelkép erejű is lehet, hogy a megyei közgyűlési elnöki tisztet is betöltő honatya tavalyi utolsó felszólalásában a helyi önkormányzatokra vonatkozó bizottsági véleményt ismertette.
 
Tóth Ferenc (Fidesz-MPSZ)
Személyéhez a múlt évet tekintve egyetlen felszólalás fűződik: a honatya 12 perc 17 másodpercben osztotta meg gondolatait az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, valamint a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítására vonatkozó témakörről.
Dr. Vejkey Imre (KDNP)
A megye kormánypárti képviselőit tekintve a hozzászólási lista elején áll, összességében a második. Tavaly 18 alkalommal adta közre gondolatait, nem kevesebb, mint 1 óra 32 perc 32 másodperc terjedelemben. Főleg alkotmányjogban van otthon, de volt véleménye a Nemzeti Energiastratégiáról és a központi hitelinformációs rendszerről is. Egy különleges rekord is fűződik a nevéhez, a megyei honatyák közül övé a legrövidebb ideig, mindössze 10 másodpercig tartó, frakció támogatást bejelentő felszólalás.